Több munka kevesebbért
Rábólintott a kormány az új Munka törvénykönyvének tervezetére. Lesz védett kor, marad a 20 nap alapszabadság, és a foglalkoztatók 200-ról akár 300-ra emelhetik a túlmunkát. Minderről csak Czomba Sándor államtitkár beszámolójából lehet tudni, de a teljes szöveg egyelőre nem került a nyilvánosság elé. Anélkül is egyértelmű, hogy a pozitív kommunikáció ellenére a dolgozók rosszul járnak, többet dolgoznak kevesebb pénzért.
Elfogadta a kormány az új Munka törvénykönyve tervezetét - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a tervezet "99 százalékban" megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult. A maradék egy százalékról azt mondta: a kollektív "lábban", vagyis a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de van lehetőség további javaslatokat megfogalmazni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók az eddigi öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon.
A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni. A védett korral kapcsolatban pedig kifejtette: a jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet valakit elbocsátani. Az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született - tette hozzá az államtitkár. Az éjszakai műszakpótlék nem változik, a délutáni igen. Három lehetősége lesz a munkáltatónak: átalányban fizeti ki, az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalékot fizet este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választja szét a délutáni és az éjszakai pótlékot.
Beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek. Az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra nincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával. Czomba Sándor szerint az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Az új kódex megalkotására többek között azért volt szükség - mondta, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3 millió 700 ezer és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utóbb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.
Gulyás Attila, a Metró KDSZ elnöke szerint viszont Czomba kijelentésének többsége "durva" csúsztatás. Az államtitkár konszenzusról beszél - mondta, miközben csak két szakszervezeti konföderációval tárgyalt a jogszabálytervezetről. Gulyás Attila szerint önmagának mond ellent Czomba akkor, amikor a tervezettel kapcsolatban a foglalkoztatás bővítéséről beszél. Ha a 200 helyett akár 300 órás túlórára is kényszeríthetik a munkáltatók a dolgozókat, akkor az azt jelenti, hogy kevesebb ember több munkát fog végezni. Az sem valós állítás - mondta az érdekvédő -, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A BKV-nál például a délutános pótlék 14 órától 22 óráig jár jelenleg, ami a munkabér 20 százaléka, az 50 százalékos éjszakai pótlékot pedig az este 10-től reggel hatig végzett munkáért fizetik.
Az egységesített 30 százalékos pótlékkal a dolgozók mindenképpen rosszul járnak - jelentette ki Gulyás Attila, aki a jogbiztonság megszüntetésére is kitért. A kormány gyakorlatilag "kiírtja" a szakszervezeteket - mondta. Csak a munkaidőn kívül dolgozhatnak a tisztségviselők, tevékenységüket a munkaidő 10 százalékában ugyanis nem tudják ellátni. Ezt igen kevesen vállalják majd. Amelyik munkahelyen ma nincs szakszervezet, ott a jelenlegi törvényeket sem tartják be a munkaadók - érvelt az érdekvédő. Szerinte a jövőben a törvénytelenség lesz az általános. Úgy fogalmazott: a kínai típusú foglalkoztatás lesz jellemző, "mindenki fülét-farkát behúzva, száját betapasztva dolgozik", aki nem így tesz, azt kirúgják. Gulyás szerint a kormány rájött, hogy a szakszervezetek lába alól kell kihúzni a talajt, és akkor bármit megtehet. Ennek a törvényjavaslatnak súlyos hatása lesz a munkavállalókra nézve, de vissza fog hatni a kormányra is - mondta. A szakszervezetek az összes létező eszközzel, de törvényes keretek között tiltakoznak majd. Lesznek azonban radikális csoportok, amelyek akár törvénytelen eszközökkel is élnek majd. Gulyás kijelentette: ezt a helyzetet a kormány generálta, övé a felelősség.
Óriásplakáton a dolgozók véleménye
Óriásplakátokon hirdetik a Munka törvénykönyvének elutasítását a közlekedési ágazat szakszervezetei, miután a BKV és a Volán-társaságok buszain ezt nem tehették meg. Az Ipsos felmérésének megállapításai a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó reklámcég szerint ugyanis "politikai tartalmú" kommunikáció, így nem jelenhet meg.
Közben a Liga Szakszervezetek szervezi a jövő pénteki és szombati félpályás útlezárásokat, Gaskó István tájékoztatása szerint eddig 75 helyszínen tervezték meg. A megmozdulást szintén a Munka törvénykönyve miatt tervezik. Egyelőre nincs ok a demonstráció visszavonására - mondta - az ugyanis egyelőre nem nyilvános, hogy pontosan milyen szöveget fogadott el a kormány. Azt ismert tervezeten "igen sokat kellene javítani".
Ellentmondások sora a tervezetben
Pro
- Az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon
Kontra
- Ha emelik az elrendelhető túlórák számát, kevesebb ember dolgozik többet
Pro
- A tervezet 99 százalékban megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult
Kontra
- A hat koföderációból csak kettőnek az elnökével egyeztetett a szaktárca
Pro
- Az új jogszabálynak nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése
Kontra
- A műszakpótlék csorbításával csökken a dolgozók bére. A túlmunkáért a munkáltató döntése alapján szabadidő vagy 50 százalék bérpótlék jár
Beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek. Az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra nincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával. Czomba Sándor szerint az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Az új kódex megalkotására többek között azért volt szükség - mondta, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3 millió 700 ezer és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utóbb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.
Gulyás Attila, a Metró KDSZ elnöke szerint viszont Czomba kijelentésének többsége "durva" csúsztatás. Az államtitkár konszenzusról beszél - mondta, miközben csak két szakszervezeti konföderációval tárgyalt a jogszabálytervezetről. Gulyás Attila szerint önmagának mond ellent Czomba akkor, amikor a tervezettel kapcsolatban a foglalkoztatás bővítéséről beszél. Ha a 200 helyett akár 300 órás túlórára is kényszeríthetik a munkáltatók a dolgozókat, akkor az azt jelenti, hogy kevesebb ember több munkát fog végezni. Az sem valós állítás - mondta az érdekvédő -, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A BKV-nál például a délutános pótlék 14 órától 22 óráig jár jelenleg, ami a munkabér 20 százaléka, az 50 százalékos éjszakai pótlékot pedig az este 10-től reggel hatig végzett munkáért fizetik.
Az egységesített 30 százalékos pótlékkal a dolgozók mindenképpen rosszul járnak - jelentette ki Gulyás Attila, aki a jogbiztonság megszüntetésére is kitért. A kormány gyakorlatilag "kiírtja" a szakszervezeteket - mondta. Csak a munkaidőn kívül dolgozhatnak a tisztségviselők, tevékenységüket a munkaidő 10 százalékában ugyanis nem tudják ellátni. Ezt igen kevesen vállalják majd. Amelyik munkahelyen ma nincs szakszervezet, ott a jelenlegi törvényeket sem tartják be a munkaadók - érvelt az érdekvédő. Szerinte a jövőben a törvénytelenség lesz az általános. Úgy fogalmazott: a kínai típusú foglalkoztatás lesz jellemző, "mindenki fülét-farkát behúzva, száját betapasztva dolgozik", aki nem így tesz, azt kirúgják. Gulyás szerint a kormány rájött, hogy a szakszervezetek lába alól kell kihúzni a talajt, és akkor bármit megtehet. Ennek a törvényjavaslatnak súlyos hatása lesz a munkavállalókra nézve, de vissza fog hatni a kormányra is - mondta. A szakszervezetek az összes létező eszközzel, de törvényes keretek között tiltakoznak majd. Lesznek azonban radikális csoportok, amelyek akár törvénytelen eszközökkel is élnek majd. Gulyás kijelentette: ezt a helyzetet a kormány generálta, övé a felelősség.
Óriásplakáton a dolgozók véleménye
Óriásplakátokon hirdetik a Munka törvénykönyvének elutasítását a közlekedési ágazat szakszervezetei, miután a BKV és a Volán-társaságok buszain ezt nem tehették meg. Az Ipsos felmérésének megállapításai a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó reklámcég szerint ugyanis "politikai tartalmú" kommunikáció, így nem jelenhet meg.
Közben a Liga Szakszervezetek szervezi a jövő pénteki és szombati félpályás útlezárásokat, Gaskó István tájékoztatása szerint eddig 75 helyszínen tervezték meg. A megmozdulást szintén a Munka törvénykönyve miatt tervezik. Egyelőre nincs ok a demonstráció visszavonására - mondta - az ugyanis egyelőre nem nyilvános, hogy pontosan milyen szöveget fogadott el a kormány. Azt ismert tervezeten "igen sokat kellene javítani".
Ellentmondások sora a tervezetben
Pro
- Az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon
Kontra
- Ha emelik az elrendelhető túlórák számát, kevesebb ember dolgozik többet
Pro
- A tervezet 99 százalékban megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult
Kontra
- A hat koföderációból csak kettőnek az elnökével egyeztetett a szaktárca
Pro
- Az új jogszabálynak nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése
Kontra
- A műszakpótlék csorbításával csökken a dolgozók bére. A túlmunkáért a munkáltató döntése alapján szabadidő vagy 50 százalék bérpótlék jár
Muhari Judit / Népszava
