A fejlesztési helyszíneket meg is nevezte a kormányhatározat: Zalaegerszeg-Zalaszentiván, Békéscsaba, Záhony átrakodó körzet és Paks.

Az induláshoz 300 millió forinttal stafírozta ki az alapító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ebből 3 millió látszik a törzstőkében, a többi tőketartalékba került. Ez azonban csak a kezdet, a fejlesztésekhez további milliárdok érkeznek majd.

Az új kft. ügyvezetője Török Zsombor, ő vezeti egy másik, ugyancsak országos hálózat kiépítésére kitalált állami társaságot, a Nipüf Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t is.

Utóbbi az ipari parki területvásárlásokra 2016 év eleji indulása óta több mint 60 milliárd forint közpénzt kapott tőkejuttatás formájában az állami tulajdonosától.

A terminálhálózat kiépítése sem ígérkezik olcsó mulatságnak. Legutóbb például Csepelen 50 millió eurós beruházással alakított ki intermodális terminált a német Hamburger Hafen und Logistik (HHLA) AG magyar leányvállalata, a Metrans Kft. A tavaly nyáron átadott terminál egyébként az észak-európai kikötők és délkelet-Európa fontos közlekedési útvonalainak metszéspontjában van.

A tervezett négy terminál is stratégiai elhelyezkedésű. Pakson az atomerőmű építkezése miatt évekig élénk vasúti és/vagy vízi konténerforgalommal számolnak a szakértők. Zalaegerszeg a koperi tengeri kikötő felé vezető vasútvonalon esik útba. Záhony mellett az szól, hogy a széles nyomtávú, azaz Ukrajnából, Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból, illetve Kínából érkező áruforgalom hagyományosan itt lépi át a magyar határt. Békéscsaba pedig a Balkánra, illetve Törökország felé irányuló forgalom miatt került a listára.

Magyarországon jelenleg nyolc konténerterminál működik, a már említett Metransén kívül a BILK Kombiterminál, Mahart Container Center, a törökbálinti, a GYSEV soproni, a MÁV záhonyi terminálja, valamint a TVP nyírbátori, illetve a TVK tiszaújvárosi saját átrakója.