Az eddigi emelés csökkentette, de nem állította meg az elvándorlást a mozdonyvezetőknél sem. Az árufuvarozás ma már liberalizált, és a magánszektorban még mindig 20-25 százalékkal magasabb lehet a havi átlagos bruttó alapbér. Viszont a munkáltatási feltételek a MÁV mellett szólhatnak, hiszen van kollektív szerződés, és a szakszervezet szerint a pótlékok is jobbak, mint a magánfuvarozásban. Egyébként a magánvasutak között is jelentős a szórás a béreknél: havonta 200-250 ezer forint is lehet nettó bérben a különbség, attól függően, ki hol dolgozik.

Barsi Balázs reagált a MÁV kommunikációs vezetője, Loppert Dániel nyilatkozatára is, amely szerint átlagosan havi bruttó 650 ezer forint a mozdonyvezetők bére, és van, aki egymilliót is keres. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, az átlagos alapbér 390 ezer forint " a 650 ezer forint túlórával, pihenőnapon, ünnepnapon elrendelt munkával és a rendszertelen (esti, éjszakai, hajnali) munkavégzés miatt kifizetett pótlékokkal jön csak ki.

Utánanézett, mindössze tízen vannak, akik az árufuvarozásban legalább 40 évnyi MÁV-os múlttal havi bruttó egymillió forintot is megkeresnek mozdonyvezetőként, szintén pótlékokkal, túlórákkal és a speciális utazási térítéssel együtt.

A 2017-2019-re vonatkozó, hároméves bérmegállapodás 13-12-5 százalékos emelésről szólt a MÁV-nál, és az idei évre belőtt 5 százalék kevésnek tűnik, miközben a versenyszférában idén is két számjegyű a bérnövekedés. Az 5 százalékot csaknem elviszi az infláció, igaz, valamelyest javít a helyzeten, hogy júliustól a 2 százalékos járulékcsökkentést is béremelésre fordította a MÁV. A Policy Agenda szerint 5-6 százalékos emelés mellett ismét nőhet a különbség az állami és a versenyszféra bérei között, ami további elvándorláshoz, munkaerőhiányhoz, a szolgáltatási színvonal romláshoz vezethet.

A vasutas szakszervezetek az elvándorlás megállítására a gazdasági növekedést figyelembe vevő béremelést szorgalmaznak. A Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete és a VDSzSz Szolidaritás közösen kidolgozott, a következő évekre vonatkozó bérfejlesztési javaslatában nem konkrét százalékokat határoztak meg mint eddig, hanem azt szeretnék, hogy a béremelésnél a MÁV vegye figyelembe a gazdaság teljesítőképességét is. Számoljon a GDP-növekedéssel, az inflációval, és legyen benne bérfelzárkóztatási elem is, 2020-ban plusz 2 százalék, a következő évben plusz 3 százalék. Ez összességében újra két számjegyű emelést jelenthetne.

A Vasutasok Szakszervezete közben a létszámkrízis megoldására hűségmegállapodást javasolt, magyarul azt: adjanak hűségpénzt. Azaz kössenek öt évre szerződést a dolgozókkal azzal, hogy ha addig nem hagyják el a pályát, kapjanak összesen 3 millió forintot előre (ami 50 ezer forint havi pluszt jelent). Szerződésszegés esetére pedig kössenek ki visszafizetési kötelezettséget. Ez a Vasutasok Szakszervezete számításai szerint nagyjából 30 milliárd forintjába kerülne az állami vasúttársaságnak, és jó eséllyel megfékezné a további létszámcsökkenést.