Csoportszinten az elmaradt bevételek négy-ötmilliárd forintra rúgnak havonta a pandémiás helyzetben – mondta Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója a vasúti érdekegyeztető tanács legutóbbi ülésén. Negyedév alatt ez legfeljebb 15 milliárd forint lehet. Az összeg nagyságrendje egy MÁV-méretű szervezetnél – amely tavaly mintegy 250 milliárd forint árbevételt ért el – nem tűnik drámainak. Összehasonlítva más közép- vagy kelet-európai vasúttársaságokkal ugyancsak ez a benyomásunk, hozzátéve, hogy az adottságokat és a feladatokat tekintve nagyon jelentős különbségek vannak az egyes cégek között.

Németországban például tízmilliárd eurós (3500 milliárd forintos) veszteséget okoztak a szövetségi vasútnak a koronavírus következményei. A Deutsche Bahn több mint háromszázezer alkalmazottal, 44 milliárd eurós árbevétellel rendelkező cég, nem hasonlítható a kisebb közép- és kelet-európai közlekedési vállalatokhoz. A DB 5 milliárd eurót kap a szövetségi kormánytól tőkemelésre, míg a regionális közösségi közlekedésre 2,5 milliárd többlettámogatás jut.Méretben közelebb áll hozzánk Ausztria. Az osztrák kormány háromszázmillió eurós segélycsomaggal támogatja a vasúti közlekedést: 150 millió eurót költenek az infrastruktúra, mindenekelőtt a vidéki vasútvonalak fejlesztésére, további 150 millió eurót pedig a szolgáltatások korszerűsítésére. Emellett 250 millió euró jut a következő két évben a meglévő vasútvonalak átépítésére és újak létesítésére. Mindez összesen 550 millió euró, vagyis 192 milliárd forint.

A Cseh Vasutak esetében a koronavírus-járvány okozta forgalomkiesés csak a személyszállítási üzletágban két hónap alatt 2,5 milliárd korona (32,5 milliárd forint) bevételelmaradást okozott. Ennél nagyobb veszteségeket szenvedett el közvetlen északi szomszédunk: a Szlovák Vasúttársaság esetében a bevételek csaknem kilencvenszázalékos visszaesést mutatnak. A válságintézkedések első hónapjában 2,3 millió euró többletköltsége keletkezett a vasúttársaságnak. Az Ukrán Vasutak az év első felére hat–tízmilliárd hrivnyás (68–110 milliárd forintos) veszteséget kalkulál a karantén miatt.

Az európai vasúttársaságokat tömörítő CER adatai szerint 2020 áprilisában 25 százalékkal csökkent a vasúti fuvarozási ágazat bevétele a megelőző év azonos időszakához képest, ami megközelítőleg hárommilliárd eurós veszteséget okozott a társaságoknak. Ebben az időszakban az első elemzések szerint a fuvarozási megbízások Olaszországban ötven százalékkal, Spanyolországban és Észtországban harminccal, Belgiumban 26-tal, Németországban hússzal és Magyarországon 18 százalékkal csökkentek. Számos országban avatkoztak be a kormányok a stratégiai áruszállítási ágazat megmentéséért. Szerbiában a kormányzat közreműködött a Srbija Kargo eszközeinek beszerzésében és támogatást nyújtott a 2019-ben keletkezett károk, többletköltségek enyhítésére, több millió euró értékben. Macedóniában a teherforgalom volumene áprilisban harminc százalékkal maradt el a megelőző év azonos időszakától. A vasúttársaság folyamatosan likviditási problémákkal küzd, amelyeken állami támogatás nélkül nem képes úrrá lenni, ám döntés még nem született. A horvát árufuvarozó vasút élére június 2-án neveztek ki új vezérigazgatót, akitől a társaság évek óta tartó lejtmenetének megállítását várják. A HZ Cargót az elmúlt évtizedben többször próbálták privatizálni, sikertelenül. A társaság jellemzően már csak irányvonatokat közlekedtet.