Egyáltalán nem megnyugtató a vasútbiztonsági helyzet a hálózaton. 

Ahogy a MÁVINFORM közölte, december 30-án Tápiószecsőn 17 óra után néhány perccel a Budapestre tartó vonat annak ellenére indult el, hogy a vasúti jelzőberendezés részére tiltó jelzést mutatott, miközben Sülysáp felől a Szolnokra tartó vonat éppen az állomáshoz közeledett. A két vonat egymástól biztonságos távolságra megállt, balesetveszélyes helyzet nem alakult ki. A Sülysáp irányából érkező vonat utasait a katasztrófavédelem segítségével szállították le és kísérték a tápiószecsői állomásra. A helyszínelést 20 óra után fejezték be. A Budapest-Újszász-Szolnok vonalon a forgalom csak ezután állt helyre.

Hasonló eset történt hétfőn. A MÁVINFORM tájékoztatása szerint Gödöllőn 20 óra után néhány perccel egy Hatvan irányába, utasok nélkül közlekedő motorvonat annak ellenére indult el, hogy a vasúti jelzőberendezés részére tiltó jelzést mutatott, miközben Aszód felől a Keleti pályaudvarra tartó Vércse IC éppen az állomáshoz közeledett. A két vonat egymástól biztonságos távolságra megállt, balesetveszélyes helyzet nem alakult ki. 

A lap megkérdezte a Mozdonyvezetők Szakszervezetét (MOSZ), hogy miért alakulhatnak ki ilyen balesetveszélyes helyzetek.

Barsi Balázs elnök szerint sajnos nem egyedi az az eset, amikor rövid idő alatt rendkívüli események történnek a vasúti hálózaton. Számos alkalommal csak a szerencse, vagy a másik vonat mozdonyvezetője akadályozza meg, hogy súlyos szerencsétlenség történjen. Mindezek miatt a MOSZ már 2020 nyarán sürgette a rendkívüli események átfogó vizsgálatát az állami vasúttársaságnál. Akkor megállapodtak a MÁV-START-tal, hogy közösen összeállított kérdőíves felméréssel igyekeznek feltárni az okokat. A felmérés elkészült, de annak eredményét, következtetéseit a MOSZ többszöri sürgetésére azóta sem osztja meg velük a MÁV-START.

A vizsgálatok legtöbbször arra a következtetésre jutnak, hogy a mozdonyvezetőket hibáztatják. A szakszervezet e vizsgálatok eredményét többnyire vitatja, álláspontjuk szerint a személyi mulasztások, hibák mellett mélyebb okok vannak a háttérben.

"A rendkívüli események bekövetkezésére hatással lehet a mozdonyvezetők munkaidőbeosztása és az ebből következő kialvatlanság, fáradtság, ami a koncentráció csökkenéséhez vezet" - mondta Barsi Balázs.

A mozdonyvezetők munkavégzése legtöbbször meg sem közelíti egy normális alvás-ébrenlét ciklus periodikusságát. Kora hajnali munkakezdés, késő esti befejezés mellett rendszeres az egyre tolódó munkakezdés, így borítékolható a fáradtság. A krónikus kifáradás miatt koncentrációs zavarok következnek be. Ezek berendezések félrekezelését, növekvő reakcióidőt, jelzőmeghaladást okozhatnak, emlékezeti zavarok jelentkezhetnek, amelyek munkafázisok kihagyását okozhatják - magyarázta a szakszervezeti vezető.

Folyamatos a létszámhiány, magas a túlóra és pihenőnapon is sokszor be kell menni dolgozni. Ez még inkább ráerősít az amúgy is meglévő fásultságra és fáradtságra. A létszámhiány miatt előfordul a túlfeszített munkavégzés, jellemző a 10 órás vezetési idő, amely a legfelső törvényi korlát. Barsi Balázs szerint a jelenleginél hosszabb regenerációs időt kell biztosítani, a mozdonyvezetők terhelését csökkenteni szükséges azért, hogy a rendkívüli események, balesetveszélyes helyzetek száma csökkenjen. A MOSZ úgy véli, átfogó vizsgálatra van szükség, ami kiterjed a mozdonyvezetők leterheltségére, munkaidőbeosztására, a megfelelő pihenőidő biztosítására is.

Barsi Balázs elnök szavait megerősítette lapunknak egy mozdonyvezető is. A név nélkül nyilatkozó szakember elmondta, szerinte ezeket az eseteket zömmel a túlhajszoltság okozza. Rendkívül sok ugyanis a túlóra a létszámhiány miatt. A képzés színvonala is hagy maga után kívánnivalót. Korábban kiváló szakemberek oktattak, ma már belőlük szintén hiány van. Ráadásul a képzés ideje is rövidült. Szerinte nagyban hozzájárul az ilyen esetekhez a rutintalanság, de okozhatja az ellenkezője, a rutin, a megszokás, a fásultság is.

Különösen veszélyes, hogy - a mozdonyvezető elmondása szerint - olyan vonalakon történtek ezek az esetek, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le. Hozzátette, beszédes lehet, hogy a rendkívül súlyos, kiemelkedően sok halálos áldozatot követelő paládicspusztai, mendei és szajoli balesetek is mind vasutasok mulasztásai miatt következtek be, ezek ráadásul szolnoki fővonalakhoz köthetők.

A december végi és a hét eleji esetekkel kapcsolatban a lap megkérdezte a MÁV-ot is. Arról érdeklődött, mi lehet az oka, hogy két héten belül két vonat is szembe ment egymással a szolnoki és a hatvani vonalon. Mi: emberi mulasztás, vagy műszaki probléma okozhatta az eseteket? Ugyancsak megkérdezte, mi akadályozta meg, hogy a vonatok összeütközzenek. 

"A két esemény eltérő körülmények között, eltérő lefolyással következett be, nincs közöttük összefüggés" - közölte a vasúttársaság. Hozzátették, folyamatban vannak a hatósági vizsgálatok. A tapasztalatokat az eddigi szokásoknak megfelelően beépítik a képzési anyagokba, hogy ezáltal is elősegítsék a hasonló helyzetek megelőzését.

Mint írták, az előzetesen megállapítható, hogy mindkét esetben emberi tényezőkre vezethetők vissza az okok.
A vonatok mozdonyvezetői időben észlelték egymást, így az érintett vonatok a biztosítóberendezés segítségével egymástól biztonságos távolságban megálltak. Az ilyen jellegű eseményeknél, ha emberi mulasztás, tévesztés fennáll, akkor a biztosítóberendezés üzemszerű működésével megelőzi a baleset bekövetkezését - írta a MÁV.

A vasúttársaság arra is felhívta a figyelmet válaszában, hogy a vasút a legbiztonságosabb közlekedési forma. "Európában az egyik legsűrűbb a vasúthálózatunk, és emellett is a legbiztonságosabbak közé sorolható a magyar vasúti közlekedés. Évente mintegy másfél millió vonat közlekedik a hazai vasúthálózaton; ritkán, évente 10-12 alkalommal következik be jelzőmeghaladás, melyekben túlnyomórészt csak egy vonat érintett, és további veszélyhelyzet sem áll fenn. Több mint hat éve nem történt személyi sérüléssel járó, szembeközlekedésből eredő, ütközéses vasúti baleset" - közölték.