A lapnak nyilatkozva a MÁV első embere kijelentette, hogy a hibrid motorvonatok beszerzésének pályázatát technológiai megfontolásból vizsgálják felül, mert a hidrogéntechnológia létjogosultsága bebizonyosodott, térnyerése egyre erősebb. Ezzel összefüggésben tehát meg kell vizsgálni, hogy melyik vasúti szakaszokat szükséges legalább részben villamosítani, hova lehet, érdemes akár multimodális hidrogéntöltőt telepíteni, amely adott esetben a vasút mellett a közúti közlekedést is ki tudja szolgálni. Több nagy európai vasútvállalat 2030–35-re vállalta a dízelvontatás megszüntetését, a MÁV-nál ez talán 2040-re válhat realitássá, ha addig beválnak a tervek. Egyértelmű, hogy ezek az új technológiák jelentik a fenntartható jövőt.

A járvány előtti munkaerőhiány és fluktuáció érezhetően csökkent, ami egyértelmű jele annak, hogy kiszámítható életpályát és egyre versenyképesebb javadalmazást tud nyújtani a cégcsoport - válaszolta egy kérdésre Homolya Róbert. A MÁV-Volán csoport pandémia előtti forgalmát még  mindig nem érte el, az elmaradás harminc százalékos.

A magyarországi vasúti közlekedés fejlődésének – mivel az erősen Budapest-központú, hiszen majdnem minden második vonat érinti a fővárost, és az utasok fele is a budapesti elővárosi vonalakon utazik – a legnagyobb akadálya a budapesti vasúti rendszer jelenlegi szerkezete és állapota - jelentette ki. Ezért elkerülhetetlen a budapesti vasúti stratégia megvalósítása. Az elmúlt évtizedek vasúti fejlesztései elkerülték a legnagyobb forgalmat bonyolító budapesti szakaszokat, az egyébként 80 kilométeres óránkénti sebességre épített városi vonalakon a szerelvények sok esetben csak csökkentett sebességgel és nagy zavarérzékenységgel tudnak közlekedni. A fejpályaudvarok elérték kapacitásaik határát, infrastruktúrájuk elavult, így az elővárosi felújítások kedvező hatásai sem érvényesülnek.

A teljes interjú a vg.hu portálon olvasható.