Erős visszaesés a vasúti árufuvarozás piacán
Rosszul indult az év az áruszállítást végző magánvasúttársaságoknak, az első negyedévi számok tizenhárom százalékos visszaesést mutatnak tavalyhoz képest. A magas pályahasználati díj és a vontatási áramár brutális emelkedése miatt a kilátások sem kedvezőek. Kérdés, mi lesz így az uniós cél hazai teljesítésével. amely szerint 2030-ra harminc százalékosra kell növelni a vasúti fuvarozás részarányát a 300 kilométeresnél hosszabb fuvarok esetében.
A piaci szereplők szerint a legfőbb probléma az, hogy Magyarországon a pályahasználati díjak jellemzően magasabbak, mint más európai országokban, főleg, amióta a koronavírus okozta gazdasági sokkra reagálva számos országban csökkentették vagy teljesen el is engedték ezt a fizetnivalót, Magyarországon azonban nem érkezett ilyen kormányzati segítség. A szakma hazai képviselői is lobbiztak ezért, de hiába. Emiatt romlott a vasút versenyképessége a közúti fuvaroztató vállalkozásokkal szemben.
A vontatási energia drágulása minden európai vasútvállalatot érint, csakhogy Magyarországon a MÁV infrastruktúráját használó társaságok csak a MÁV-tól, a GYSEV sínjein futók csak a GYSEV-től vásárolhatnak áramot, külföldön azonban akár olyan piaci áramkereskedőktől is, amelyek olcsóbban adják. Mindennek a tetejébe a MÁV árama sokkal drágább a GYSEV-énél, díja pedig egy év alatt az ötszörösére nőtt. A magas energiaköltségek miatt jelenleg nemcsak arra van példa, hogy a külföldi vasúti fuvarozók elkerülik Magyarországot, hanem arra is, hogy hazai vasútvállalatok külföldi hálózaton kerülik ki a magyar pályát.
A KSH adatai szerint a árufuvarozás 68 százaléka közúton, 17,7 százaléka vasúton történik. Miközben a vasúti szállítás teljesítménye lejtmenetben van, addig a belföldi gumikerekes fuvarozás növekedést tudott felmutatni az év első negyedében.
