Általánosságban beszélgettek a 2012-es évről és a bérkompenzáció nehézségeiről - állítólag ennyi történt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mintájára létrehozott háromoldalú tanácskozó testület tagjai tegnap találkoztak először, és a tervek szerint alá is írták volna a megalakulásukról szóló megállapodást. Információink szerint azonban ez Pataky Péter miatt meghiúsult. Az MSZOSZ elnökének a többi között az nem tetszett, hogy a fórumnak "nem lehet tagja a teljes versenyszférát képviselő érdekvédelmi tömörülés". (Ez az Autonómokat jelenti - a szerk.) Úgy tudjuk, erre egyébként nincs szándéka a kormánynak.

Az egyik résztvevő azt mondta, a fórumon szóba sem került a megállapodás, de készült egy új tervezet a megalakulásról, amit mindenki "otthon" tanulmányozhat. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter viszont mást mondott, arról számolt be, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, amit a következő napokban alá is írhatnak.

Mint lapunkban megírtuk, a fórum alapító tagjai a kormány, a munkáltatók és az érdekvédők. A munkaadókat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és az ÁFEOSZ képviseli. A munkavállalói oldalon pedig a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok és az MSZOSZ ül majd.

A testületi ülés tagjai Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György miniszter, valamint a "szakszervezeti oldal tagjainak létesítő okirat szerinti vezetői (elnökei)", vagyis Gaskó István, Pataky Péter és Palkovics Imre, illetve "a munkáltatói oldal tagjainak létesítő okirat szerinti vezetői (elnökei)", vélhetően Dávid Ferenc, Rolek Ferenc és Zs. Szőke Zoltán. Tagja még az úgynevezett monitoring bizottság vezetője, aki egyébként a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor.

Elvileg ugyan bővülhet a fórum szervezeteinek, tagjainak köre, gyakorlatilag erre nincs esély. Az alapító tagok ugyanis csak országos szintű új szervezetet fogadnak be maguk közé, de csak akkor, ha a jelentkező részvétele ellen "az alapító tagok egyike sem emel kifogást". A tárgyalások, mint ahogy a tegnapi tanácskozás, a jövőben sem lesznek nyilvánosak.

A tagok egyébként a többi között a foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, a minimálbérről, a bérajánlásról és a munkajogi kérdésekről konzultálnak és kötnek megállapodást. Az eredeti, tegnap alá nem írt megállapodás szövege szerint ezt nem ingyen teszik, a kormány ugyanis a hatékony részvétel érdekében "támogatást, díjazást" biztosít. A konkrét összeg ugyan nem szerepel a szövegben, de lapunk úgy tudja, oldalanként 300 millió forintot, vagyis szervezetenként 100 millió forintot kapnak évente az alapítók.

Noha a megállapodás-tervezet lapunk birtokában van az alapító szervezetek konkrét megnevezésével, a Népszava által felsorolt résztvevők tárgyaltak tegnap a miniszterelnökkel, és a díjazás összegét sem cáfolták, mégis voltak, akik úgy vélték, a cikknek "nincs valóságalapja". Azt is megírtuk, Orbán Viktor most azért gyűjthette maga köré azokat a szociális partnereket, akikről egyelőre azt gondolja, hogy támogatják őt, mert az unió, valamint a hazai és nemzetközi szervezetek felé is bizonyítania kell: Magyarországon demokrácia van, működik a társadalmi párbeszéd, és konszenzussal születnek a döntések.
Valódi tárgyalásra és egyeztetésre azonban nincs szüksége a kormányfőnek.

Ezt korábban egyértelművé is tette, hiszen akkor, amikor a kormányváltást követően hosszas várakozás után elment az OÉT ülésére, ki is jelentette: az nem lehet, hogy a munkavállalói oldal képviseli a munkavállalókat, a munkáltatói szervezetek pedig a munkáltatókat. A kabinet képviseli a "magyar nemzet választópolgárait", így a dolgozókat és a foglalkoztatókat is - fogalmazott.

Később, amikor meg is szüntette az OÉT-et, a nemzetgazdasági tárca közleményben tudatta: a testület nem kellő költséghatékonysággal működik, és csak egy szűk társadalmi réteget képvisel. Most mégis ugyanezt a rendszert hívják életre, a feladata szinte szóról szóra ugyanaz, mint a két évtizedig működő OÉT-nek, csak most már azokkal a szervezetekkel, amelyek a Munka törvénykönyvét hajlandóak voltak aláírni.

Elfogadják az "egykulcsost"
A vállalatok nagy része megvalósítja az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől - mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig arról beszélt a tanácskozás után, hogy a szakszervezet tudomásul veheti az egykulcsos adót.