- A kedvezményendszer felülvizsgálata jelenleg is zajlik, de azt már tudjuk, hogy a 65 év felettiek, a hat éven aluliak, a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők kedvezményei megmaradnak - nyilatkozta a Heti Válasz aktuális számában Fónagy János. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára hozzátette azt is, hogy elképzelhető, ezen túlmenően sem szűkül a kedvezményben részesülők köre, de ebben az esetben a kedvezmények csúcsidőben reggel 7 és 9 óra vagy délután 4 és 7 óra között nem vehetők igénybe. Fónagy szerint az utazási juttatások átalakításával akár 20-25 milliárd forintot is megspórolhat az állam.

A jelenleg a járatritkítással és menetrendi átállással elfoglalt MÁV nem kerített időt arra, hogy bármiféle módon is reagáljon az államtitkár által elmondottakra. A hvg.hu-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő MÁV-os forrás azonban azt mondta, hogy mindezt nem érdemes többnek gondolni kommunikációs próbálkozásnál. Indoklásként hozzátette, hogy miközben a kormány szemmel láthatóan arra törekszik, hogy minél kisebb társadalmi feszültséggel járó megoldást találjon, Fónagy olyan intézkedést említ, amely épp az egyik legagilisabb kedvezményezetti kört aktivizálná. Az államtitkár ugyanis kihagyta a felsorolásból a diákokat azok közül, akiknek érvényes maradna a kedvezménye, miközben a tanulók utazási szokásait érintené leginkább, ha a megadott időszakban teljes árú jegyet kéne váltaniuk. A forrás szerint a csúcsidőben felfüggesztett kedvezmények elvi logikája egyébként kikezdhetetlen, de a magyarországi bevezetéséhez előbb jelentős beruházásokra (jegykezelő- és azonosító rendszer) és elegendő időre is szükség volna.

"Közös teherviselés" helyett

A legnagyobb kedvezményeket az állam eddig is azoknak adta, akiknek a helyzete nem változna. Gyors és mérhető megtakarítást inkább az eredményezne, ha a kedvezményeket 5-10 százalékkal egységesen csökkentenék. Ettől a MÁV-Starnak nem lenne több pénze, csak az államnak kerülne kevesebbe a kompenzáció. A csúcsidőben megvont kedvezmények bevezetése egyetlen olvasatban jelentene a mostani rendszerben előrelépést: segítene az ezekben a napszakokban csúcsra járatott eszközállomány egyenletesebb kihasználásán. Az új kedvezménystruktúra ugyanakkor azonnali pluszfeladatokat testálna a MÁV-ra.

A jelenlegi jegykiadási struktúrában néhány gyakorlati kérdés érdekes helyzeteket termthet. Például, ha az utazás megkezdésének időpontját vennék alapul a kedvezmények érvényességére vonatkozóan, akkor mi lenne a teendő, ha a járatok késések miatt csúsznak bele a díjköteles idősávba? Vagy nézzük azokat a vonalakat, melyeken a hétfőn életbe lépő új menetrendnek megfelelően csak egy-egy járat marad életben. Ezek döntően épp a reggeli-kora esti ütemezésben indulnak majd, és pont ezeken nem lehet majd a kedvezményeket érvényesíteni. Itt  döntően olyan vonalakról beszélünk, melyek lényegében azért maradtak életben, mert azokon még épphogy volt elég utas.

A kártya megoldás lehetne

Fónagy elgondolása nem számol az ellenőrzési költségek növekedésével, plusz ellenőrök kiképzésével és hadra fogásával. Olyan rendszert kellene ehelyett bevezetni, amely a kedvezményeket és a személyes jogosultságot is automatizáltan ellenőrzi.

Ennek a helyzetnek az egyik lehetséges megoldásáról írtunk április elején, Ausztria példáját bemutatva. Az osztrák államvasúti támgatási rendszert az idén januártól úgy alakították át, hogy a kedvezményt az állam nem közvetlenül az utazó után fizeti a vasúttársaságnak, hanem csak bizonyos, üzletileg önmagában nem rentábilis vonalakra. Cserében viszont a vasúttársaság különböző paraméterekkel és kedvezményi szintekkel rendelkező elektronikus jegyrendszert honosított meg, amely az utasok utazási szokásairól is közöl a forgalom szervezése szempontjából jól hasznosítható adatokat. A kedvezményeket ugyanakkor az osztrák államvasutak a saját eredményéből finanszírozza.